Magyar Zoltan 1967-ben szuletett Kiskoroson. A debreceni Kossuth Lajos Tudomanyegyetemen vegzett tortenelem, neprajz-irodalom szakon. Doktori disszertaciojat Halhatatlan es visszatero hosok. Egy nemzetkozi mondatipus Karpat-medencei redakcioi cimmel vedte meg 2000-ben. Az egyetemi diploma megszerzes...

Magyar Zoltan 1967-ben szuletett Kiskoroson. A debreceni Kossuth Lajos Tudomanyegyetemen vegzett tortenelem, neprajz-irodalom szakon. Doktori disszertaciojat Halhatatlan es visszatero hosok. Egy nemzetkozi mondatipus Karpat-medencei redakcioi cimmel vedte meg 2000-ben. Az egyetemi diploma megszerzeset kovetoen a pecsi Janus Pannonius Tudomanyegyetem, majd a Magyar Nemzeti Muzeum munkatarsa volt. 1997 ota a Magyar Tudomanyos Akademia Neprajztudomanyi Intezeteben dolgozik mint tudomanyos fomunkatars. Eddig 57 onallo kotete es kozel szaz tudomanyos kozlemenye jelent meg magyar es idegen nyelven. Az utobbi masfel evtizedben Magyarorszagon kivul Romaniaban, Szlovakiaban, Ukrajnaban, Szerbiaban, Szloveniaban es Irorszagban vegzett neprajzi terepmunkat. Alapito szerkesztoje a Magyar Nepkolteszet Tara cimu szovegfolklorisztikai konyvsorozatnak. Fo kutatasi teruletei: folklorszovegek tudomanyos rendszerezese, torteneti mondak, magyar nephit es szentkultusz, mesemondok elbeszeloi repertoarja. Az Ermellek egyike a Partium nagy multra visszatekinto, kulturtorteneti szempontbol is nevezetes tajegysegeinek. Az Er folyo hajdani kiterjedt lapvilaganak vedelmeben az itt elo magyarsag zome a torok hodoltsag eveit is atveszelte, es maig is homogen etnikai tombot alkot. E kotet a Szatmar megyebe is atnyulo ermelleki falufuzer bihari telepuleseit allitja kozeppontba, azt a 22 magyarlakta varost es kozseget, amelynek multjat a kiterjedt vadvizi vilag, a halaszpakasz eletmod eppugy meghatarozta, mint a tajegyseg nyugati szelen magasodo domboldalakon evszazadok ota viragzo szolo- es borkultura. Es borvidekrol szolvan mindazon nepi elbeszeles-hagyomany, amelynek egyik legszinesebb szeletet, a videk mondavilagat mutatja be Magyar Zoltan legujabb kotete. Az osszesen 705 epikus folkloralkotast kozreado kotet a videk nepkolteszeti hagyomanyainak eddigi legteljesebb gyujtemenye, amely e valtozatos es sokszinu mufajt a maga taji teljessegeben mutatja be, az ezredfordulo utani evek kortars gyujteseit a korabbi szazadok feljegyzeseivel kiegeszitve. A tortenelmi targyu nepi elbeszelesektol a kulonfele helyi mondak soraig, az e tajon rendkivul virulens betyarhagyomanyoktol az elrejtett kincs szines hagyomanyvilagaig, nem nelkulozve a nepi hiedelemvilagrol hirt ado mondak nepes csoportjat sem. A folklorgyujtemenyt reszletes elemzo tanulmany es fuggelek gyanant kulonfele tudomanyos mutatok, valamint illusztrativ kepmelleklet teszi meg teljesebbe.