A hokisztár arrogáns, a lány pedig nagyszájú.

A hokisztár arrogáns, a lány pedig nagyszájú.

Mi rejlik vajon a felszín alatt?

Zanders

A chicagói hoki nem teljes nélkülem. Én vagyok a játékos,

akit mindenki imád utálni. Tudom, mi a szerepem, és jól is játszom.

Hihetetlenül élvezem, hogy a játékidő nagy részét a büntetőpadon töltöm,

majd minden este más lány oldalán hagyom el a csarnokot.

Amit viszont nem szeretek, az az új stewardess a csapatunk magángépén.

Ő dolgozik nekem, és nem én neki, ugye. De erre mindig

emlékeztetnem kell. Garantálom, hogy az idény végére könyörögni fog,

hogy otthagyhassa a munkáját. De minden egyes utazásnál egyre többet

nyomogatom a hívógombot. Vajon azért, hogy őt ugráltassam,

vagy itt valami többről van szó?

Stevie

Évek óta dolgozom légiutas-kísérőként. Azt hittem, már mindent láttam,

de amikor a munkám miatt az NHL legbeképzeltebb és -önelégültebb

primadonnájával találom magam egy fedélzeten, újra át kell gondolnom

a dolgokat. Beleértve azt a fogadalmamat is, hogy nem kavarok újra

egy sportolóval... nem számít, milyen idegesítően jóképű.

Evan Zanders moderálatlan, könyörtelen, és maximálisan kihasználja,

hogy ennyire dögös. Imádja a szerepet, amit játszik, én viszont

mindent utálok benne. Mindent, kivéve őt magát.

A férfit, aki az álarc mögött lapul...